A kormány elindította a Demján Sándor 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program második ütemét, amely kifejezetten a vidéki, legalább 5 főt foglalkoztató feldolgozóipari vállalkozások beruházásait támogatja. A keretösszeg 20 milliárd forint, a támogatás intenzitása pedig továbbra is 50 százalékos, így egy-egy cég 25–200 millió forint közötti vissza nem térítendő forráshoz juthat.
Csak azok léphetnek tovább, akik előregisztráltak
A program második üteméhez tartozó előregisztráció november 12-én lezárult, vagyis támogatási kérelmet kizárólag azok a vállalkozások adhatnak majd be, amelyek ezen a szűrőn már átmentek. A végleges pályázati felhívás november 19-én jelent meg, a rendszer technikailag is „éles”.
A pályázatok előtöltése 2025. november 20-án 10:00 órától november 28-áig lehetséges, a tényleges benyújtás pedig 2025. december 1-jén indul. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki nem készül előre, annak jó eséllyel lecsúszik a gyors rajt, miközben a keret – a tapasztalatok alapján – könnyen túl is futhat az igényeken.
Kik pályázhatnak a támogatásra?
A második ütem célzottan egy jól körülhatárolt kört segít. A főbb feltételek:
-
vidéki megvalósítási helyszín (Budapest nem támogatható),
-
legalább 5 főt foglalkoztató mikro-, kis- vagy középvállalkozás,
-
minimum két lezárt üzleti év,
-
a cég a feldolgozóiparban tevékenykedik,
-
gazdaságilag életképes, de piaci alapon nehezen jut megfelelő finanszírozáshoz.
A program lebonyolítója a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség, a pályázati felhívás és az online kitöltő rendszer a vali.hu felületén érhető el.
Mekkora támogatás érhető el?
A fő paraméterek nem változtak az első ütemhez képest:
-
25–200 millió forint közötti összeg igényelhető,
-
50 százalékos támogatási intenzitás mellett,
-
kizárólag vissza nem térítendő támogatásként,
-
a támogatás várhatóan 100 százalék előlegként érkezik a nyertesekhez 2026 első negyedévében.
Ez a kkv-k szempontjából komoly könnyítés: nem kell hosszú hónapokig előfinanszírozni a projektet, a cégek gyorsan hozzájutnak a forráshoz, és azonnal elindíthatják az eszközbeszerzéseket, technológiai fejlesztéseket.
Mire lehet elkölteni a pénzt?
A program fókusza a termelőberuházásokon van, vagyis a cél nem az, hogy csak tűzoltásra fordítsák a forrást, hanem hogy a vállalkozások érdemben tudjanak szintet lépni. Támogatható például:
-
új, korszerű gépek és berendezések beszerzése,
-
automatizálási, digitalizációs és technológiai fejlesztések,
-
kapacitásbővítéshez kapcsolódó beruházások,
-
olyan fejlesztések, amelyek kézzelfoghatóan növelik a cég termelékenységét és versenyképességét.
A hangsúly azon van, hogy a támogatás mérhető teljesítményjavulást hozzon: magasabb hozzáadott érték, jobb hatékonyság, stabilabb piaci pozíció.
Az első ütem tapasztalatai
Az első ütem eredményei elég beszédesek: eddig közel 1 400 vállalkozás kapott támogatást, több mint 108 milliárd forint értékben. Ez összesen 200 milliárd forint feletti beruházási volumen megvalósulását indította el országszerte, és a források jelentős része a hátrányosabb helyzetű térségekbe került.
A második ütem már erre a bázisra épít: a cél, hogy minél több vidéki kkv tudjon technológiai megújulásra fogadni, ne csak a túlélésre játsszon a jelenlegi gazdasági környezetben.
Hol a helye ennek a csomagnak a nagy képben?
A program egy nagyobb, vállalkozásokat érintő tehercsökkentő és beruházás-élénkítő csomag része, amely több elemből áll:
-
fix 3 százalékos kkv-hitelkonstrukciók,
-
a Demján Sándor Tőkeprogram keretének emelése,
-
célzott adó- és adminisztrációcsökkentő lépések,
-
vissza nem térítendő beruházási támogatások.
A kombináció lényege:
-
olcsó hitel a bankrendszeren keresztül,
-
vissza nem térítendő támogatás a fejlesztésekhez,
-
könnyebb működés a mindennapi adminisztrációs terhek csökkentésével.
Magyarul: a döntéshozói szándék az, hogy a fejlesztés ma ne „nice to have”, hanem racionális üzleti döntés legyen egy vidéki feldolgozóipari kkv számára is.
Gyakorlati lépések a pályázat előkészítéséhez
Egy ilyen támogatásnál az időzítés és az előkészítés legalább annyira számít, mint maga az ötlet. A vállalkozás szempontjából érdemes már a benyújtás előtt végigvenni a kulcslépéseket:
-
a beruházás pontos műszaki tartalmának összerakása,
-
árajánlatok bekérése a potenciális beszállítóktól,
-
a fejlesztéshez kapcsolódó kapacitás- és bevételi terv elkészítése,
-
a cég pénzügyi helyzetének átvilágítása (saját erő, hitelképesség, meglévő kötelezettségek).
Minél pontosabb a projektterv, annál könnyebb lesz a pályázati rendszert kitölteni, és annál kisebb az esélye annak, hogy formai vagy tartalmi hibák miatt csúszik el a támogatás.
Tipikus hibák, amelyek miatt könnyű elbukni a támogatást
A hasonló konstrukcióknál rendszeresen visszatér néhány klasszikus hiba, amelyet érdemes elkerülni:
-
Túl általános beruházási cél – ha a projekt csak annyit mond, hogy „gépcsere” vagy „kapacitásbővítés”, de nincs mögötte konkrét számítás, az gyenge pályázatot eredményez.
-
Nem reális ütemezés – a vállalkozás alulbecsüli a beszerzési és kivitelezési időket, így a megvalósítási terv hiteltelenné válhat.
-
Pénzügyileg túlfeszített projekt – ha a saját erő valójában nincs meg, vagy a cég cash flow-ja nem bírja el az önrészt, az a banki oldalról is problémát okozhat.
-
Dokumentumok pontatlansága – elütések a cégadatokban, hiányos nyilatkozatok, nem megfelelő mellékletek; ezek mind formai elutasításhoz vezethetnek.
Aki komolyan veszi a pályázatot, az a projektet úgy rakja össze, mintha egy szigorú bankárnak vagy befektetőnek kellene „eladnia” az ötletet – csak itt épp vissza nem térítendő támogatásról van szó.
A támogatás és a banki finanszírozás kombinációja
A 25–200 milliós támogatási összeg önmagában is komoly segítség, de sok esetben csak akkor hozza ki a beruházás valódi erejét, ha banki hitellel kombinálják. A gyakorlatban ez így nézhet ki:
-
a támogatás fedezi a beruházás például 50 százalékát,
-
a fennmaradó összegre a cég kedvezményes, támogatott hitelt vesz fel,
-
a saját erő így kezelhető szinten marad, miközben a teljes projekt volumene jóval nagyobb lehet.
Ez a kombináció különösen azoknál a kkv-knál erős, amelyek fejlesztési pályán vannak, de a tartalékuk önmagában nem bírna el egy nagyobb ugrást.
Stratégiai szintlépés a vidéki feldolgozóipari cégeknek
A mostani program lényege nem az, hogy átmenetileg betömjön egy likviditási rést, hanem az, hogy kifejezetten stratégiai fejlesztésekre ösztönözze a vállalkozásokat. Ez a gyakorlatban például azt jelentheti, hogy egy cég:
-
új, automatizált gyártósort épít ki,
-
magasabb hozzáadott értékű termékekre áll át,
-
olyan technológiát vezet be, amellyel kevesebb munkaerővel tud nagyobb mennyiséget, jobb minőségben előállítani,
-
belép egy korábban elérhetetlen exportpiacra, mert végre megfelel a minőségi és kapacitáskövetelményeknek.
A támogatás akkor hozza a legtöbbet, ha a cég nemcsak „gépcserében”, hanem üzleti modellben is előrelépésben gondolkodik.
Érdemes szakértő bevonásán gondolkodni
Bár a pályázati rendszer online, és elvileg a vállalkozás önállóan is végig tud menni rajta, egy ilyen volumenű fejlesztésnél sokszor megtérül a szakértő bevonása. Egy gyakorlott tanácsadó vagy könyvelő:
-
segít a pénzügyi tervezésben (megtérülés, cash flow-hatás, saját erő),
-
ismeri a pályázati logikát és a formai elvárásokat,
-
időben jelzi, ha valamelyik kritérium „gyenge pont”,
-
támogat a megvalósítás alatti adminisztrációs kötelezettségek teljesítésében is.
Egy rosszul összerakott vagy elszúrt pályázat ma könnyen elvesztegetett lehetőség. Ha a cél több tíz vagy akár százmillió forint vissza nem térítendő támogatás, ez tipikusan az a kategória, ahol a profi előkészítés nem extra, hanem befektetés.