Az Európai Unió jelenleg felülvizsgálja az erdőirtás-ellenes rendeletet (EUDR – EU Deforestation Regulation), és több forgatókönyv is az asztalon van, amely enyhítené a bevezetés ütemét és a kisebb szereplőkre vonatkozó terheket.
A tervek között szerepel:
-
a határidők későbbre tolása,
-
a mikro- és kisvállalkozásokra vonatkozó kötelezettségek enyhítése,
-
az ellenőrzések és szankciók fokozatos bevezetése.
Mindeközben egyre erősebb vita zajlik arról, hogyan lehet egyszerre védeni az erdőket, megőrizni az európai gazdaság versenyképességét és aránytalan adminisztrációs terhek nélkül működtetni az ellátási láncokat.
Mi az EUDR, és kiket érint?
Az EUDR célja, hogy az EU-ba csak olyan termék kerülhessen, amely nem kapcsolódik 2020 után történt erdőirtáshoz vagy erdőkárosításhoz.
Érintett termékcsoportok például:
-
fa, fűrészáru, papír, bútor,
-
marhahús, szója, pálmaolaj,
-
kakaó, kávé, gumi,
-
ezekből előállított késztermékek (csokoládé, kávékapszula, bútor, papíráruk stb.).
Az EU-ba importáló vagy az EU-n belül elsőként forgalomba hozó vállalkozásoknak:
-
„due diligence” nyilatkozatot kell tenniük,
-
parcellaszintű geolokációs adatokkal kell igazolniuk a származási területet,
-
bizonyítaniuk kell, hogy az adott területen nem történt erdőirtás 2020. december 31. után.
A megfelelés elmulasztása elvileg jelentős bírságot, valamint a piacra jutás korlátozását vagy tiltását vonhatja maga után.
Eredeti ütemezés és a tervezett módosítások
Az eredeti menetrend szerint:
-
a nagyvállalatokra vonatkozó kötelezettségek 2025. december 30-tól léptek volna életbe,
-
a mikro- és kisvállalkozásoknak 2026. június 30-tól kellett volna teljes körűen megfelelniük.
A jelenlegi brüsszeli egyeztetések alapján több enyhítő irányvonal körvonalazódik:
1. Halasztás a kisebb vállalkozásoknak
-
a mikro- és kisvállalkozások számára plusz egy év felkészülési idő merült fel,
-
ez azt jelentené, hogy számukra csak 2026. december 30-tól alkalmaznák teljes egészében az EUDR-kötelezettségeket.
2. Türelmi idő és fokozatos szankcionálás
-
a nagyobb cégek esetében maradhat a 2025 végi határidő,
-
ugyanakkor az első hónapokban a hatósági gyakorlat elsősorban tájékoztatásra, hiánypótlásra és korrekcióra helyezné a hangsúlyt,
-
a szigorú szankciók csak későbbi szakaszban lépnének be.
3. További tagállami javaslatok
Egyes tagállamok olyan javaslatokat is megfogalmaztak, amelyek:
-
általánosan 2026 vége felé tolnák a gyakorlati alkalmazás kezdetét,
-
a legkisebb szereplőknek akár 2027-ig is biztosítanának többletidőt.
A végleges kompromisszumot az Európai Bizottság, a tagállamok és az Európai Parlament közötti egyeztetések határozzák meg.
Érdekellentétek és kritikai szempontok
A rendelet körül több, egymásnak részben ellentmondó érdek jelenik meg:
-
Környezeti és civil szervezetek attól tartanak, hogy a halasztások és enyhítések gyengítik az EU klíma- és természetvédelmi vállalásait, és csökkentik az EUDR elrettentő erejét.
-
Exportáló országok (pl. jelentős kakaó-, kávé- vagy szójatermelő államok) szerint az EUDR jelentős adminisztratív terhet rak a termelőkre és exportőrökre, különösen a kistermelőkre.
-
Nagy élelmiszeripari és kereskedelmi vállalatok közül többen már komoly összegeket fektettek a megfelelésbe; ők most azt kifogásolják, hogy a további halasztás versenyelőnyhöz juttathatja azokat, akik eddig nem készültek fel.
-
Európai KKV-k részéről a fő félelem az, hogy a szabályozás aránytalan adminisztrációs és informatikai költségeket ró rájuk olyan ellátási láncokban, ahol a befolyásuk korlátozott.
A kérdés lényege: hogyan lehet úgy fenntarthatóbbá tenni a globális ellátási láncokat, hogy közben az európai – köztük a magyar – KKV-k ne veszítsék el piaci pozícióikat és ne kerüljenek kezelhetetlen adminisztrációs helyzetbe.