90 milliárdos adócsomag a kkv-knak, megemelt bankadóval finanszírozva

A kormány legfeljebb 90 milliárd forint értékű adócsomagot indít a kis- és középvállalkozások számára. A csomag célja, hogy enyhítse a kkv-k terheit egy gyenge növekedésű időszakban, miközben a foglalkoztatás és a működő vállalkozások száma ne essen vissza.

A csomag finanszírozása nem „ingyen pénz”: a kormány megduplázza a bankokra kivetett extra terhet, így a bankadó 360 milliárd forintra nő. Emellett fél évvel elhalasztják az üzemanyag jövedéki adójának emelését, ami önmagában 20 milliárd forint költséget jelent a költségvetésnek.


Tizenegy pont a kkv-k terheinek csökkentésére

A kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megállapodása 11 konkrét lépést tartalmaz, amelyek több százezer vállalkozást érintenek.

A legfontosabb elemek:

  1. Áfamentességi határ emelése

    • Az alanyi adómentesség (áfamentességi értékhatár) fokozatosan nő:

      • 2026: 20 millió Ft

      • 2027: 22 millió Ft

      • 2028: 24 millió Ft
        Ez sok mikrovállalkozónak jelenthet egyszerűbb adózást és kevesebb adminisztrációt.

  2. Magasabb átalányadózói költséghányadok

    • Az átalányadózóknál a költséghányad 45%-ra emelkedik 2026-ban, majd 50%-ra 2027-ben, ami alacsonyabb adóalapot és kisebb adófizetési kötelezettséget jelent azoknak, akik ebbe a körbe tartoznak.

  3. Alacsonyabb szochó-alap az egyéni vállalkozóknak

    • A teljes munkaidős egyéni vállalkozók számára csökken a szociális hozzájárulási adó alapja, ami kb. 140 ezer főnél mérsékelheti a havi közterheket.

  4. KIVA körének bővítése

    • A kisvállalati adó (KIVA) választására további 4–5 ezer cég válik jogosulttá. A cél, hogy minél több kkv tudjon egyszerűbb, forgalom- és béralapú adózást választani.

  5. Kedvezmények környezetvédelmi és barnamezős beruházásokra

    • Környezetvédelmi rekultivációhoz és barnamezős zöld beruházásokhoz célzott adókedvezmény érkezik, mintegy 100 millió forintos kerettel, hogy ösztönözze az ilyen típusú projekteket.

  6. Energiaellátók infrastrukturális beruházásainak ösztönzése

    • Az energiapiaci cégek adókedvezményt kaphatnak, ha hálózatfejlesztésre, korszerűsítésre költenek – a kormány ezzel próbálja ellensúlyozni a beruházások lassulását.

  7. Kiskereskedelmi adó sávhatárainak módosítása

    • A kiskereskedelmi különadó sávhatárai úgy alakulnak át, hogy adókulcs-emelés nélkül is enyhüljön a teher több ezer vállalkozásnál.

  8. Üzemanyag jövedéki adó emelésének halasztása

    • Az üzemanyag jövedéki adójának emelését legalább fél évvel eltolják. Ez kb. 20 milliárd forint bevételkiesést okoz az államnak, cserébe lassabban emelkednek az üzemanyagok adóterhei.

  9. Társasági adóelőleg-határ emelése

    • A társasági adóelőleg kötelező megfizetésének határa 5 millióról 20 millió forintra nő, így sok kisebb vállalkozás mentesül az előlegfizetés adminisztrációjától.

  10. Egyszerűsített beszámoló határának emelése

    • A mikrovállalkozások számára egyszerűsített pénzügyi beszámolót engedő értékhatár 150 millióról 180 millió forintra emelkedik, ami kb. 10 ezer cégnek hozhat könnyítést.

  11. Adminisztrációcsökkentés több tízezer egyéni vállalkozónak

    • A csomag részeként 80 ezer egyéni vállalkozó számíthat speciális adminisztratív könnyítésekre (egyszerűsített nyilatkozatok, kevesebb adatszolgáltatás).


Ki nyerhet a csomagon leginkább?

A bejelentett adócsomag elsősorban az alábbi köröknek hozhat kézzelfogható könnyítést:

  • mikrovállalkozások, amelyek a magasabb áfamentességi határ és egyszerűsített beszámoló miatt kevesebb papírmunkával működhetnek,

  • átalányadózó egyéni vállalkozók, akiknél a magasabb költséghányad csökkenti az adóalapot,

  • kisvállalkozások, amelyek átléphetnek KIVA-ba, és a bér- és osztalékalapú adózás miatt jobban optimalizálhatják a közterheiket,

  • energetikai, kiskereskedelmi és környezetvédelmi projektekben érintett cégek, amelyek célzott kedvezményeket kaphatnak.

A kormány kommunikációja szerint a csomag célja, hogy a bankrendszer nagyobb hozzájárulása mellett érezhetően csökkentse a kkv-k adó- és adminisztrációs terheit, és így munkahelyeket tartson bent a rendszerben.


Mit érdemes figyelni vállalkozóként?

Vállalkozói szemmel a következőkre lesz érdemes ráállni:

  • Figyelni az áfamentességi és beszámolási határok konkrét jogszabályba emelését (NJT, rendeletmódosítások).

  • Megnézni, hogy a cég belefér-e az új KIVA-kritériumokba, és érdemes-e áttérni.

  • Átalányadósoknak és egyéni vállalkozóknak újraszámolni a várható adóterhet a magasabb költséghányaddal és alacsonyabb szochó-alappal.

  • Környezetvédelmi vagy barnamezős beruházást tervező cégeknél összekötni a beruházási döntést az új kedvezményekkel.